Boldizsár Ildikó történetének főhőse Kós Károly építész, grafikus, író, szerkesztő és tanár. Ő az a címben is szereplő kisfiú, aki csodaszép épületekről – lakóházakról, templomokról, tornyokról, iskolákról, múzeumokról – álmodik, sőt még egy állatkertről is, amely telis-tele van állatokkal. Már gyerekkorától kezdve rajzol, s sokat jár a természetben, s aki aztán – szüleivel is összekülönbözve – a mérnöki pálya helyett az építészit választja. A mesekönyv bemutatja családját, gyermekkorát, tanulmányait, főbb épületeit, pedagógusi és szerkesztői munkásságát, családi életét s hírneves otthonát, melyet mindenki csak Varjúvárként emlegetett. A történetet Bertóthy Ágnes színes rajzai kísérik.

Szabó Eszter

A Naphegy Kiadó tematikus sorozatának kötetei egy-egy magyar hírességet ismertetnek meg a gyerekekkel. Kertész Edina az első magyar női csillagásznak, Balázs Júliának a változócsillag-kutatás nemzetközileg is elismert szakértőjének életét és munkásságát mutatja be. A szöveget Bölecz Lilla szemet gyönyörködtető színes rajzai kísérik. A kiadvány végén egy idővonal más jelentős női csillagászokat is bemutat röviden.

Szabó Eszter

Kertész Edina az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma izgalmas, küzdelmekkel teli életét mutatja be a gyerekeknek. A grófi családból származó Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre, sőt még gimnáziumba sem. De ő más volt, mint a többi lány: mindenképpen tanulni szeretett volna, hogy orvos lehessen. Zürichben megszerezte az orvosi diplomát, ezt azonban Magyarországon nem használhatta. Csak ötvenéves korára sikerült elérnie, hogy a magyar egyetem orvosi karán is levizsgázhasson. Élete, melyet Maros Krisztina kifejező, a korabeli környezetet érzékeltető színes grafikái jelenítenek meg, egy igazi tündérmese. Pedig a történet valóságos, egy nagyon is valóságos, férficentrikus korból. Vilma doktornő számos (ma már elképzelhetetlennek tűnő) akadályt leküzdve, szinte mesehősként küzdött a céljáért, ezért könnyű vele azonosulni, együttérezni.

Szabó Eszter

Élt egyszer egy kislány, aki előtt egy könyvet lapozgatva megnyílt egy szavakból épülő varázslatos világ. Szabó Magda azonnal tudta, hogy ebben a világban van az igazi helye. A  kislány mielőbb olvasni és írni akart, hogy a valóság az ő képzeletbeli világához és az álmaihoz igazodjon. A valóság azonban, amelyben felnőtt, majd gyerekeket tanított, regényeket, verseket és színdarabokat írt, nehezen igazodott, és sok-sok évnek kellett eltelnie addig, míg végre azt és úgy és annak és arról írhatott Szabó Magda, amit, ahogyan, akinek és amiről akart. Könyveit ma a világ több mint negyven nyelvén olvassák. 

Az írónő életét bemutató képeskönyvet 7 éves kortól ajánlom.

Szabó Eszter

A kisfiút, akit Bartók Bélának hívtak, elvarázsolta a zene.
Azt akarta, hogy mások is megismerjék azt az örömöt, amit a hangok harmóniája nyújt.
Egy életre elkötelezte magát a muzsika mellett, írt zenét felnőtteknek és gyerekeknek, tanulni vágyóknak és hangszeren gyakorlóknak.
A kisfiú, akit népdallal altatott el az édesanyja, felnőve a vidéket járta és gyűjtötte, mentette, rendszerezte a magyar népdalkincset.
A kisfiú, akit első fellépése után csokorba kötött édességgel leptek meg a barátai, később beutazta Európát és Amerikát, koncerteket adott a világ nagyvárosaiban.

A kisfiú, aki esténként a cselló és a zongora hangjaira aludt el, valóra váltotta minden álmát.

A képeskönyvet 6 éves kortól ajánlom.

Szabó Eszter